Aki időt nyer, ErP-t nyer!

vgf.hu - 2015. 11. 03.

„Felszállt a fehér füst”, 2016. július 1-jéig még használatba lehet venni a hagyományos gázkészülékeket a lakossági fogyasztók számára. Nagyfogyasztókra ez a módosítás nem vonatkozik, ott maradt a szeptember 26. Kérdés, hogy elég lesz-e ez az idő a felkészülésre? Egyesek szerint igen, mások a valódi problémák elnyújtását látják az új határidőben. A szakma két évet kért, ebből tíz hónap maradt.

A VGF segítségével és szakmai támogatásával a Világgazdaság című napilap konferenciát rendezett az ErP témakörében, az ott elhangzottakat összegezzük.

35 éves problémát kell orvosolni

Végre a döntéshozókban is tudatosult, hogy tarthatatlan lett volna a szeptember 26-i dátum arra, hogy betiltsák a hagyományos (atmoszférikus, turbós) gázkészülékek használatba vételét. Félreértés ne essék, a mostani tíz hónap türelmi idő első hallásra soknak tűnhet, de... Az ErP rendeletet egyesek esélyként, mások teherként élik meg. Mint minden változásnak, természetesen az energiahatékonysági irányelveknek is megvan a maga napos és árnyoldala egyaránt. A rendeletek az Európai Unió összes országát érintik. A kelet-európai régiónak, a volt szocialista országoknak sokkal messzebbről kell indulniuk a végcél, a hatékony és energiatakarékos rendszerek eléréséhez, mint nyugat-európai társaiknak. A változás azonban nem várhat, hiszen a klímaváltozás hatásait már a bőrünkön érezzük, és világszintű tendencia a hatékony energiafelhasználás, ennek következtében az élhetőbb környezet felé törekvés. Az ErP változás társadalmi hatásainak következményeit mind a szakmának, mind pedig a törvényhozóknak lojálisan kell kezelnie. Szükség van az egységre, és a felek közötti állandó párbeszédre, mert hazánkban a gázfelhasználóknak egy teljes szemléletváltáson kell keresztülvergődniük magukat. A szakemberek részéről a megfelelő tájékoztatás elsődleges, hiszen a szakmai információikkal segíteni tudják a fogyasztókat a helyes döntésben.

Az Európai Unióban végzett felmérések alapján a gázkészülékek javarészt 15-20 évesek. Ez alól Magyarország sem kivétel, sőt inkább az elhanyagoltság, a karbantartás elmaradása a jellemző, elsősorban az anyagi források hiánya miatt. A műszaki színvonal a '80-as évek végén, a '90-es évek elején megjelenő, Német-országból és Olaszországból importált gázkészülékeknek megfelelő. A megújítás tehát elodázhatatlan a gázkészülékek területén is, hiszen a szűkösen rendelkezésre álló és egyre dráguló energiaforrásokat optimálisan kell tudnunk a jövőben felhasználni. A készülékeket sok esetben olyan lakásokban, épületekben telepítették, amelyek hőszigetelése rossz, vagy folyamatosan romlik. Azt is tudomásul kell venni, hogy az ilyen helyiségekbe hiába építünk be korszerűnek mondott, az ErP minden direktívájának megfelelő készülékeket, az energiahatékonyság nem fog jelentkezni, a fogyasztás csökkenése nem lesz megfelelő ütemű. Ennek fordítottja is igaz, egy házat, lakást hiába szigetelünk megfelelően, látunk el jó minőségű nyílászárókkal, ha a gépészet nem újul meg, nem történt átfogó változás az energetikai fogyasztások mérséklésére. Sőt, az épületek teljes szigetelésével és egy gravitációs kazánnal még életveszélyes kockázatokat is magára vállal az építtető. Egyszóval párhuzamos korszerűsítésekre lesz szükség már akár rövidtávon is.

Paradigmaváltás:magasabb követelmény

Azt halljuk, hogy csak kondenzációs kazánt lehet felszerelni a rendelet hatálybalépését követően. Ez így nem teljesen igaz, pontosítva, csak olyan készülékek telepíthetők, amelyek szezonális hatásfoka 86 százalék feletti. Erre egy hagyományos, gravitációs vagy turbós gázkészülék sem képes. Sokakban felvetődik a kérdés: miért hozták „egy kalap alá” a két készülékfajtát? Mindkét kazánban ugyanaz a részleges előkeveréses atmoszférikus égő van, csak egyik esetben a hőmérsékletkülönbség felhajtóereje, a másikban a beépített ventilátor hajtja végre a gázcserét. A hatékonyság tekintetében a tüzeléstechnikai hatásfoka ugyan jobb a turbós készülékeknek, mégis alatta marad az ErP elvárt értékeinek.

Az energiahatékonyság lényege, hogy a tüzelőanyagot, amelyből kémiai úton hőenergiát állít elő a készülék, a lehető legjobban tudjuk hasznosítani. Van egy paradigmaváltás a szakmában szeptember 26-tól. Megváltozik a szezonális hatásfok számítási alapja, fűtőértékről át kell térni az égéshő-alapú számításra. Tudatos döntés ez, mert így a hagyományos gázkészülékek hatásfoka nem lehet nagyobb, mint 100 százalék, így egyértelmű lesz ez az adat a fogyasztók számára. Száz százalék feletti hatásfokot csak azok a készülékek érhetnek el (lásd hőszivattyú), amelyek regeneratív hányaddal rendelkeznek, azaz a bevitt energiához képest többletenergia jelenik meg a kimeneti oldalukon.

Vannak fekete foltok

Az EU területén az első forgalomba hozatal egyértelműen tiltott. A már forgalomba hozott hagyományos készülékek, amelyek vagy raktárkészleten, vagy a felhasználóknál találhatók, 2016. július 1-ig beüzemelhetők, a fogyasztónak összeszerelt állapotban átadhatók. Az EU egyes – nálunk jobb anyagi helyzetben lévő – tagállamaiban nincs ilyen éles határ, ők szabadon engedik kifutni a meglévő készleteket.

A rendelet csak a jéghegy csúcsára kínál megoldást, a nem lakossági fogyasztók esetében maradt a szeptember 26-i időpont. Folyamatban lévő pályázatok esetén merül fel a probléma, hogy az ErP rendeletnek nem megfelelő készülékek – melyeket cserélni kellene – milyen hatással lesznek az iskolák, óvodák költségvetésére még az október 15-én induló fűtési szezon előtt. Kíváncsian várjuk a fejleményeket e tekintetben is.

A tüzelőberendezésekre vonatkozó ErP hatálya alól vannak kivételek, amelyek még nem kerültek tisztázásra. Az egyik ilyen Achilles-sarok az LAS gyűjtőkémények esete, amelyek osztatlan közös tulajdonnak minősülnek. Ez egy kiskaput is jelenthet, amely a gyűjtőkémények rohamos elszaporodásához is vezethet Magyarországon. Mit lehet kezdeni ezekkel az égéstermék-elvezető rendszerekkel? (Három évvel ezelőtt még rendelet volt arról, hogy a gyűjtőkéményeket jelen állapotukból újítsák fel, erre pályázati támogatásokat is biztosított a kormányzat.) Nem kényszeríthetők a gyűjtőkéményhez tartozó albetétek tulajdonosai a kazáncserére, ha jól működő készülékük van. Ha akár egy készülék is meghibásodik a gyűjtőkéményen, azt abban az esetben lehetne kondenzációs kazánra cserélni, ha a gyűjtőkémény összes lakásának tulajdonosa cserélné meglévő készülékét. Ez nem járható út, ezért a gyűjtőkémények kazánjai egyenlőre kivételt képeznek az ErP hatálya alól. A gyűjtőkéményen ugyanis egy készülék módosítása labilis, kettő készülék már életveszélyes állapotokat idézhet elő.

Minden gyártó gyárthat egy típust a kivételek közül, de a nem ErP hatálya alá eső berendezéseket a gyártónak a szerelési, kezelési utasításban meg kell különböztetnie, továbbá rendelkeznie kell arról, hogy a készülékre nem vonatkoznak az energiahatékonysági irányelvek.

Ha tehát egy gyűjtőkéményes felhasználó kivitelezője készülékcserét szeretne, a kereskedőnél be kell, hogy mutassa a szükséges igazolást a kivétel tekintetében. Így a kereskedő a raktárból beszerezheti a szükséges (atmoszférikus, turbós) tüzelőberendezést.

Kazánokon is megjelenik a termékcímke

A termékcímkéket a gyártók biztosítják a készülékek mellé. A kivitelezők feladata a rendszercímkézés, azaz, ha elkészül egy új fűtési rendszer, illetve árajánlatot készítenek, meg kell határozni a teljes rendszer energetikai besorolását. Mit is jelent az energiacímke? A különböző háztartási gépekről, fényforrásokról már jól ismert a jelölési rendszer, amely elsősorban a felhasználónak nyújt tájékoztatást a készülékek energiafogyasztásáról, működéséről. A kazánokon, helyiségfűtő berendezéseken is hasonlóan néz majd ki a címke, mint az egyéb háztartási berendezéseken.

A címkézési kötelezettség 2015. szeptember 26-tól él. A kazánokra, hőszivatytyúkra, hő- és áramtermelőkre, illetve az ezekből kialakított rendszercsomagokra 70 kW teljesítményig kell a címke, a tárolókra pedig 500 literig. Természetesen az ökodizájn irányelveket ettől függetlenül be kell tartani 400 kW-ig és 2000 literig. A címke elkészítéséhez segítség található a különböző gyártói honlapokon.

A kazáncsere anyagi forrásai

Egy kazáncsere, vagy új, korszerű fűtési rendszer kiépítése költséges folyamat. Nemcsak a kondenzációs kazán ára, hanem a hozzá tartozó kéményrendszer, engedélyeztetés is megdrágítja a beruházásokat. A lakossági energiaveszteségek legnagyobb forrásai nem az iparosított technológiával épült épületek (panelek), hanem a családi házak. Várhatóan a tavaszi időszakban olyan új támogatások jelennek meg, amelyek a családi házakat is támogatni fogják. Fontos kérdés, hogy az egységnyi támogatásra jutó megtakarítás milyen mértékű lesz.

A számítások azt mutatják, hogy míg a nyílászárócsere várhatóan 15 százalékos megtakarítást eredményez, addig a korszerűtlen gázkészülék cseréje 30 százalékos eredményt hoz, csakúgy, mint a külső hőszigetelés. Ha összevetjük azzal, hogy melyik lépés mekkora beruházási forrásokat igényel, akkor elmondható, hogy az egységnyi támogatásra eső várható maximális megtakarítás gázkészülékcserék esetén a legmagasabb. Érdemes tehát a komplex beruházások irányába elmozdulni, a kormányzat is várhatóan ezeket a megoldásokat fogja támogatni.

A magyarországi támogatások nem hasonlíthatók össze a különböző külföldi, nyugat-európai támogatási példákkal, mert a környezeti viszonyok egészen mások hazánkban. Nálunk 27 százalékos az ÁFA, valamint a feketemunka aránya is legalább 50 százalékos. A támogatás összegének tehát elég magasnak kell lennie ahhoz, hogy megérje igénybe venni, és legálisan kialakítani a rendszereket, de a 30-40 százalékos vissza nem térítendő támogatás nem hidalja át a feketemunka „előnyeit”, mert a fogyasztó elsősorban a pénztárcája alapján fog dönteni.

Kémények

A kazáncsere és fűtéskiépítés egyik sarkalatos pontja a kémény. Az égéstermék-elvezetőket a tüzelőberendezések égéstechnikai paraméterei alapján kell méretezni, a megfelelőségről a kéményseprőknek nyilatkozatot kell kiadni. Sajnos ma Magyarországon hiányzik (vagyis inkább nincs alkalmazva) az a szakember, mérnök, aki a fűtési rendszer teljes folyamatát képes lenne átlátni, összefogni, így sok esetben előfordul, hogy a folyamatok időrendi sorrendje felcserélődik, utólag engedélyeznek kész megoldásokat, melyek alapjaiban is hibásak voltak. A kéményseprők még az előző gázosítási időszak ('80-as évek) következményeivel kell, hogy foglalkozzanak, több tízezer falazott téglakéményen működnek ma gázkészülék. Sok lakásban katasztrofális állapotban vannak a kémények, a kazáncsere még szóba sem kerül, elég lenne csak az égéstermék-elvezetőt felújítani. A mérnök- és kivitelező-társadalomnak nagy a felelőssége abban, hogy a kémény felújítását a kondenzációs tüzelőberendezés használatára alkalmas módon végezzék el az ilyen lakásokban.

A kéményseprő dolga a tüzelőberendezés megjelölése is. A matrica különbözik vidéken és a fővárosban. Budapesten – tekintettel arra, hogy magasabb a rizikófaktor a belvárosi épületek kapcsán – vonalkódos matricákkal látják el a kazánokat. Ennek a kéményseprőknél párja van, azonosítják, így a szabálytalan szereléseket észlelni tudják, és jelentik az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelet irányába.
​

A kommunikáció a legfontosabb

Jelenleg tehát közel 10 hónap áll rendelkezésre, hogy a szakma kellőképpen felkészüljön az ErP-re, de ami még fontosabb, hogy a felhasználókat tájékoztatni tudja a rendelet hatásairól, következményeiről. Látható tehát, hogy ebben az összetett átalakulási folyamatban mindenki egy szem a láncban, legyen az tervező, forgalmazó, gyártó, kivitelező vagy felhasználó. Csak egységesen, egymást segítve lehet zökkenőmentesen levezényelni egy ekkora volumenű változást, a szakma irányító és gondoskodó kezei alatt. A felhasználóknak pedig kellő türelemmel, tudatossággal és megértéssel kell fogadniuk az újításokat.

Forrás - a szakma lapja: